Bődületes fordulat: Giniel de Villiers az új éllovas!

Január 15-e, csütörtök: egy könnyednek tűnő, 253 kilométeres szakasz várt a 2009-es Dakar mezőnyére. Mégis ez a szakasz tartogatta az eddigi legdrámaibb fordulatot, (igaz, korábban Nasser Al-Attiyah is az élről esett ki), ugyanis az éllovas Carlos Sainz 3 rövidke nappal a verseny vége előtt kiesett.

Bődületes fordulat: Giniel de Villiers az új éllovas!
Sorstársak: Peterhansel is esett már ki az élről, többször is

Mint ahogy arról már korábbi írásunkban beszámoltunk, az eddig az összetett versenyben élen álló, és 10 szakaszból (merthogy a 11.-en nem volt mért rész) 6-ot megnyerő Carlos Sainz a csütörtöki, 12. szakaszon egyenesen belehajtott egy kiszáradt folyómederbe, amelyben képletesen szólva, rögvest el is merült minden álma, amit a verseny megnyeréséről szőtt.

Sőt, még a célba érők között sem szerepel majd a neve az archívumokban, ugyanis navigátora, Michel Perin sérülése miatt (válltörés) a verseny feladására kényszerült. Annak a versenynek a feladására, amelyet már minimum félig a zsebében érezhetett. Na, van olyan, hogy kilyukad az ember zsebe, nemde?!

Az ’El Matador’ becenévre hallgató egykori kétszeres rali-világbajnok amúgy ment volna tovább, egyáltalán nem akart beletörődni abba, hogy számára véget ért a verseny. A végső szót a helyszínre siető orvos mondta ki, aki megállapította, hogy Perin válla eltörött, így pedig nem mehetnek tovább. Sainz talán nem is hitte, hogy ilyen megtörténhet az emberrel — mármint, hogy ennyire kevéssel a vége előtt, vezető pozícióból kelljen feladnia egy versenyt.

Pedig a Dakar nem egyszer megtréfálta már a verseny finisében az aktuális bajnokjelölteket. Elég, ha csak Stephane Peterhansel 2003-as vagy 2006-os kiesésére; az akkor még motorral induló Joan Nani Roma eltévedésére két szakasszal a 2002-es Dakar vége előtt, vagy Marc Coma utolsó előtti szakaszon való kiesésére a 2007-es évben, és máris nyugodt szívvel állíthatjuk: korántsem Sainz az első, akivel elhiteti a Dakar, hogy nyerni fog, hogy aztán harsány kacagással a fülébe üvöltse, hogy „Háhá, vesztettél!” Nem lehet kellemes érzés, annyi szent.

A navigátor szerint mindenről az itiner tehet: „A szakasz első részében elkövettünk egy kisebb hibát. Rossz irányt választottunk egy Y-elágazónál, de ebből nem lett túl nagy baj, mivel végül így is a helyes úton kötöttünk ki. Giniel de Villiers mögé kerültünk ekkor, aki körülbelül 10 perccel indult mögülünk reggel, úgyhogy még ez sem volt túl nagy probléma. Aztán viszont volt egy rejtett waypoint (szerk.: kötelezően érintendő GPS-pont) egy kiszáradt folyómedernél, melyet az itiner „veszélyes”-ként jelölt. De sokkal inkább „extrém veszélyes”-nek kellett volna állnia az itinerben! Mellesleg, az utánunk jövő autó, Nani Roma versenygépe is pont ugyanúgy beleeshetett volna a lyukba, mint a miénk, ha mi már nem lettünk volna benne abban.”- magyarázta a bizonyítványt az amúgy kiváló navigátor, aki még Pierre Lartigue mellett korábban 3 évben is megnyerte a Dakart, ám azt hiszem, az a bizonyos Y-kanyaros eset is jól példázza, hogy bizonyára nem ez volt a francia másodpilóta pályafutásának navigációs szempontból legsikeresebb napja…

Sainz tehát kiesett, és nagyon sokáig a szakaszon úgy festett a helyzet, hogy mindez azt jelenti majd, hogy a spanyol pilóta Volkswagenes csapattársa, az amerikai Mark Miller veheti át a nap végén a vezetést az összetettben. Ugyanis Miller a CP1, valamint a CP2 ellenőrzőpontoknál is vezette a napi versenyfutást az idővel, ám az ekkor (a 137. kilométernél elhelyezett, 2. ellenőrzőpontnál) még két perccel mögötte lévő csapattársa, a dél-afrikai Giniel de Villiers az utolsó mintegy 100 kilométeren begyújtotta a rakétákat, és majd’ 20 percet vert a nap 2. felében mindenkire, köztük márkatársára, Millerre is.

Ezzel pedig az idei Dakaron immár 3. szakaszgyőzelmét arató (apropó, a szakasz-győztesek közül az autósok mezőnyében ő az egyetlen, aki még versenyben van, ugyanis rajta kívül Sainz nyert 6, Al-Attiyah pedig 2 szakaszt, de ők mostanára mindketten búcsúztak) dél-afrikai kiválóság ugrott az élre az összetettben, ahol 2 és fél perccel vezet amerikai csapattársa, illetve több mint egy órával egy másik amerikai versenyző, a csütörtöki szakaszon Hummerjével a dobogós 3. helyre előresompolygó, Robbie Gordon előtt.

Ha rosszmájú akarnék lenni, megjegyezném, hogy könnyen lehet, hogy Giniel de Villiers fülére (aki amúgy hivatalosan a Dakar történetének első afrikai győztese lehet, groteszk módon éppen a verseny történetének első, nem Afrikában rendezett versenyén…) rászóltak a VW csapat vezetői, hogy Sainz kiesett, úgyhogy nyomhatja újra, ami csak a csövön kifér. Mindenesetre az azért tényleg érdekes, hogy hirtelen ennyit gyorsult a dél-afrikai, amint kiesett — eddig a csapatvezetés által vélhetően favorizált — csapattársa…

Ha így van, ha nem, annyi mindenféleképp elmondható, hogy jó kezekbe került a vezetői pálca, ugyanis Giniel de Villiers hosszú évek óta folyamatosan az élmezőnyt erősíti, és az idei versenyen is ő számított eddig az egyik legkiegyensúlyozottabb versenyzőnek (kivéve az ominózus eltévedést, ami ugye nem kizárt, hogy nem más volt, mint egy furfangos haditerv a Mitsubishi végleges legyőzésére — de ezt már egyszer részletesen kifejtettem, úgyhogy ettől most megkímélem a kedves olvasókat).

A Mitsubishi mellesleg végleg leépülni látszik (a VW közreműködése nélkül is) az idei Dakar tekintetében, ugyanis az egyetlen versenyben maradt gyári versenyzőjüket, a spanyol Joan Nani Romát technikai probléma hátráltatta a szakaszon, amelyet így tetemes hátrányban, a 41. helyen zárt, és így összetettben visszacsúszott a 6. helyre, majd' 8 órás hátránnyal. Azaz Sainz kiesése ide vagy oda, most már Roma is aztán tényleg végérvényesen kihúzta magát a végső győzelemre esélyesek (látszólag két fősre csökkenő) listájáról. Nem a spanyoloké volt tehát a csütörtöki nap az autósok mezőnyében, ugyanis nagyon úgy fest, hogy a mediterrán ország mindkét neves egysége csütörtököt mondott a 12. szakaszon.

A magyarok közül ezúttal Szalay Balázsék értek be a leggyorsabban a célba, ők az egészen zseniális, 14. helyen tették mindezt, és ezzel összetettben már a 27.-ek. Palik Lászlóék az 50. helyen zárták ezt a pokolian nehéz napot, de összetettben továbbra is remekül állnak, ugyanis a 12. helyet foglalják el. Liszi Lászlóék is épségben befejezték a 12. szakaszt, melyen a 77. legjobbnak bizonyultak, összetettben pedig az 55. helyről várják a folytatást.

A verseny állása 12 szakasz után (3 nappal a verseny vége előtt):
1. Giniel de Villiers (dél-afrikai, VW),
2. Mark Miller (amerikai, VW): 2p. 35mp.h.,
3. Robbie Gordon (amerikai, Hummer): 1ó. 18p. 52mp.h.,
4. Ivan Erik Tollefsen (norvég, Nissan): 5ó. 48p. 21mp.h.,
5. Krzysztof Holowczyc (lengyel, Nissan): 6ó. 44p. 42mp.h.,
6. Joan Nani Roma (spanyol, Mitsubishi): 7ó. 41p. 36mp.h.,
7. Dieter Depping (német, VW): 8ó. 33p. 23mp.h.,
8. Miroslav Zapletal (cseh, Mitsubishi): 10ó. 49p. 36mp.h.,
9. Leonid Novitskiy (orosz, BMW): 13ó. 19p. 6mp.h.,
10. René Kuipers (holland, BMW): 14ó. 32p. 16mp.h.,
11. Guerlain Chicherit (francia, BMW): 14ó. 56p.h.
12. Palik László (magyar, Nissan): 16ó. 50p. 48mp.h.,
(...)
27. Szalay Balázs (magyar, Opel): 28ó. 2p. 21mp.h.,
55. Liszi László (magyar, Mitsubishi): 60ó. 35p. 44mp.h.

Címkék:

Hozzászólások

Lépj be és szólj hozzá!